Kutna Hora
Kutná Hora (németül: Kuttenberg) város Csehországban.
A tengerszint felett 273 m magasan fekszik. Gépgyártása, élelmiszeripara és dohányipara jelentős.
A városközpont 1995 óta az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része.
Kutna Hora eredetét többnyire a 13. század monetáris gazdaságával kötik össze, de a bányászat kezdete korábbra tehető a településen. A kűlszíni ezüstércet valószinűleg már a 10. században felfedezték a Slavnikok, akik apró ezüstérmékkel fizettek -dénárokkal- a közeli Malín településen, amely ma Kutna Hora része. Ezen érmék körülbelül 985-995 körülire tehetőek, és "Malin Civitas" feliratúak.
A város kialakulását az ezüstbányászat tette lehetővé már a 13. század elején. Rohamos fejlődése következtében a huszita háborúk kitörésekor gazdagsága Prágáéhoz volt hasonló. II. Vencel cseh király olasz bányászokat telepített a városba. Itt verték az ún. prágai garasokat, amelyeket szerte Európában elismertek. Kutná Hora több cseh királynak is a székvárosa volt. 1409-ben IV. Vencel király itt írta alá az ún. kutná horai dekrétumot, amellyel a prágai Károly Egyetemen megerősítette a csehek vezető szerepét.
1420-ban Luxemburgi Zsigmond innen kiindulva támadta meg – sikertelenül- a táboritákat. A várost Jan Žižka foglalta el és tartotta meg a harcok során. 1471-ben Kutná Horában választották meg a cseh trónra Jagelló Ulászlót, aki (Hunyadi Mátyás halála után) II. Ulászló néven magyar királyként is uralkodott.A legnagyobb ezüstbánya 1541-ben, a többi a 18. század folyamán kimerült és a termelés csak a 19. század elején indult újra. I. Ferdinánd a város privilégiumait is megvonta. A harmincéves háború és a pestisjárvány mérhetetlen szenvedést hozott. Az elszegényedett város nagy része 1770-ben tűz martalékává vált.
1875-ben újra bányásztak ezüstöt a környék hegyeiben, így gazdasága megint fellendült.
Látnivalók
- Szent Borbála katedrális (gótikus stílus, építésének kezdete: 1368, Peter Parler)
- Jezsuita Kollégium (1667 – 1700, Domenico Orsi építette)
- Olasz udvar vagy Welsi udvar (13. század vége, a királyi rezidencia része volt)
- Szent Jakab templom (gótikus, 14. század)
- Hrádek (Kis kastély, későgótikus, 14. – 16. századi épület Bányászati Múzeummal)
- Kőház (Kamenny dum, 15. század, Csehország egyik leggazdagabb múzeuma 1902 óta)